A sörforradalom jótékony hatására rengeteg dolog változott sör fronton, megjelentek a valódi hagyományokat teremtő kézműves sörök, a kínálat mára szinte parttalan. Azonban örömködni korai, az íz és zamat mámornak korlátai vannak, ugyanis a magyar fogyasztók borzasztóan ár és akció érzékenyek.

Arról nem is beszélve, hogy a különböző vidéki kézműves sörök bejutása a budapesti piacra meglehetősen nehézkes, a multik nem igazán lelkesen üdvözlik, hogy a hagyományos vadászterületükön sörcsap jusson a kis sörfőzdéknek. Bár a vendéglátó egységek tulajdonosai mára sokkal szabadabban választanak partnert, ez még pár éve a kizárólagosságot jelentette egy-egy márka esetében.

A multik is igyekeznek a maguk módján kézműveskedni, a gyümölcsös ízesítésű söreikkel -amelyeket igazából nem is lehetne sörnek nevezni- és különböző alkohol, vagy egyéb összetevő vagy kivonat hozzáadásával próbálják karakteresebbé eladhatóvá tenni az amúgy is könyvelők által készített söreiket. 

Figyelik a piaci igényeket és trendeket, ha nem is tudnak olyan gyorsan reagálni az igények -és valljuk meg őszintén- a divat változásaira, de törekvés a részükről megvan, hogy ők is részt szeretnének venni a változásokban ha mást nem, akkor sütkérezni a kis sör manufaktúrák dicsfényében.

Az 1990-es évek óta folyamatosan csökken a sörfogyasztás hazánkban. Annak érdekében, hogy a 2011-ben mintegy közel 61 milliárd forint adót befizető, és közvetlenül 1700, közvetve pedig 26000 főt foglalkoztató szegmens növekedési pályára állhasson hazánkban, a sörgyáraknak érdemes lenne a sör hagyományos, 25-35 év közötti férfiakból álló célcsoportja mellett új vásárlóréteget, a nőket is megcéloznia, derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola női sörfogyasztási és –vásárlási szokásokat vizsgáló kutatásából.

A nők és a sör

Az alábbi kutatás összegzéseként a nők szerepe a sörfogyasztásban mindenképpen hangsúlyosabb lesz mint eddig volt, köszönhetően az új típusú termékeknek, a kínálat és a választék nagy mérvű bővülésének. A nők egzisztenciális önállósága azt jelenti, hogy a vásárlói preferenciáikat egyre inkább maguk alakítják így egyre inkább fizetőképes vásárlói csoportként lehet tekinteni rájuk sörfronton is.

A nők felelnek a családi kasszáért

„A nők társadalmi szerepe az elmúlt több mint 50 évben jelentős változásokon ment keresztül; a gazdaságilag aktív nők aránya folyamatosan emelkedik, és mint fogyasztói csoport is megerősödtek: ma már a családi költések többségéért ők felelnek” – emeli ki dr. Totth Gedeon, a BGF Kereskedelem és Marketing Intézetének vezetője, a kutatás irányítója a felmérés okait.

Szívesen kísérleteznek

A vizsgálat adatai szerint a megkérdezett nők 50%-a rendszeresen iszik, 76%-a pedig rendszeresen vásárol is sört. A válaszadók 41%-a a gyümölcsös sört kedveli a leginkább, míg az alkoholmentes sört a megkérdezettek egyáltalán nem fogyasztják, még akkor sem, ha vezetniük kell, ilyenkor inkább más italfélét választanak.

Érdekes módon a férfi vásárlókkal ellentétben a nők többségében nem azokat a sörmárkákat fogyasztják, amelyeket kedvenceiknek mondanak, jellemző rájuk ugyanis az impulzusvásárlás, választásukat alapvetően befolyásolják a pillanatnyi akciók, leárazások. Ennek megfelelően a férfiaknál kevésbé ragaszkodnak a megszokott márkákhoz, gyakrabban kísérleteznek. A válaszok alapján a női sörfogyasztók multimárka-hűek: 76% évente 2-5 márkát is megkóstol, sőt 18% még ennél is többet 5-10 vagy akár 10 fölötti márkavariánst is kipróbál. Az egyetlen márkát fogyasztó nők aránya csupán 6%.

Fontos a design és a méret

„A nők többsége kiváló társasági italként jellemezte a sört, jelentős részük nemcsak nyáron, hanem minden évszakban szívesen fogyasztja, bár általában egy alkalommal nem többet egy korsónál. Éppen ezért a megkérdezett nők a kisebb, praktikusabb, akár 1-2 deciliteres kiszerelésű termékeket részesítenék előnyben. Különösen fontosnak tartják a csomagolást, kedvelik a csatos üveget és az egyedi design elemeket. A női válaszadók kiemelték, hogy a sörreklámok nincsenek rájuk hatással, ismerik ugyan, de nem szeretik azokat, mivel főként a férfiaknak szólnak. Úgy vélik, ideje lenne, hogy a sörgyárak végre a nőkhöz is szóljanak” – emelte ki a kutatásból a legfontosabb megállapításokat a BGF intézetvezetője.

Fotó: Németh András

Magyarországon az alkohol- és ezen belül a sörfogyasztás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Míg 1990-ben az egy főre jutó éves sörfogyasztás meghaladta a 100 litert, 1995-ben már csak 74,6 liter volt, napjainkban pedig 66,4 liter. A csökkenő tendencia ellenére a KSH szerint a szeszesitalok közül első helyen még mindig a sör (36,2%) áll, 2010-ben pedig a bort (29,5%) megelőzték az égetett szeszes italok (34,3%) is.