Itt a nyár, fejest ugrunk a habokba és persze sorba állunk a hekkesnél és lamentálunk rossz-bűnrossz és mégrosszabb lágerek között. Minden esetben nézzük meg a sör címkét, de ne csak az alkohol százalékot és a lejáratot. Szárazanyagtartalom, Extract, Balling fok. Ökölszabály: a szárazanyagtartalom majd fele az alkohol %-nak. Ez miért fontos?

Hát csak azért, hogy ne vezethessenek meg, mert míg egy alap-alap sör 10-11°- Balling fokos, az alkohol foka olyan 4- max 5 %-ig terjedhet. Azaz minél magasabb a Balling fok annál testesebb sörről van szó, ami végső soron kihat az alkoholfokra is, mert a szárazanyag tartalommal növekedésével együtt az is nőni fog. 

A fotón azért ez az alap láger sör szerepel, mert a gyártó nagyon tisztességes módon az alkohol "fok" mellett feltüntette a szárazanyag tartalom mértékét is, igaz olyan apró betűkkel, hogy alig látszik. De legalább ott van.

Tehát az alkohol "fok" az térfogat százalék: pl. jelen sörnél ez 4,9% V/V.
A Balling pedig tömeg százalék: azaz itt 11,3% vagy 11,3°.  

Mikor lesz a hazai lágergyáraknak kötelező feltüntetni a szárazanyag tartalmát? Így válna el a szar a víztől. Amit így gyártanak, ugyan meg sem közelíti a tisztességes sör fogalmát de vedd csak meg nyugodtan.
Tudtad, hogy bevett praktikának számít fehérje bontót adagolni a cefréhez, hogy még magasabb alkohol százalékot érjenek el, amit aztán visszahígítanak a szokásos mértékre. Mivel nem kötelező feltüntetni a sörösöknek a szárazanyagtartalmat, így elsumákolhatják $$$ és nyugodj meg el is fogják azt, így viszonylag magas alkohol százaléka mellett tuti alacsony a balling foka. Ezért sörpótlék a neve és ezt árulják hektószám.

Kóstolj, kóstolj, kóstolj!

Ez a gyakorlat a kisipari söröknél elvileg nem működhet, hiszen pont azért veszed a sörüket mert finom és van benne anyag rendesen. Fel is tüntetik a címkén a Balling fokot. Itt derül ki mennyi is az annyi.